Csepeg az eső, mint az éj könnyei, áztatják reszkető lelkem.
Hajnal
Felragyogott a hajnal; tovaűzte az éj dühös mérgét.
Ködbe borult
Ködbe borult a táj: hideg, homályos. Nem ereszti át múltam.
Fehér lepel
Fehér a lepel. Tiszta, bűntelen mocskot takar: lelkeket.
Emberség
Hideg, téli éj. Elfed a hó. Engem; a bűnt: emberségem.