A lány a kanapén ült és az asztalon lévő pengét nézte, miközben a kötését igazgatta. Hamarosan sötétedik – gondolkodott magában –, össze kellene pakolni és takarítani sem ártana. Nem volt igazán nagy rendetlenség; inkább csak a lelke háborgott, de ilyenkor megnyugtatta a takarítás. És bár nem érzett magában elég erőt semmihez sem, a macska hangosan nyávogva a bejárati ajtót kezdte kaparni. Mélyet sóhajtott és felkelt, hogy kiengedje, majd hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntött, követi őt.
(tovább…)