Tébolyult lelkek

  • All Post
  • Elbeszélés
  • Gravírozás
  • Haiku
  • Pályázat
  • Pirográfia
  • Tébolyult lelkek
    •   Back
    • 2009
    • 2008
    • 2010
    • 2013
    • 2015
    • 2016
    • 2017
    • 2019
    • 2020

– De apa, mondtam, hogy Dávid épp most vallott szerelmet! – kiáltotta Viola az apjának, aki csak fejcsóválva ült a konyhaasztalnál. 

– Aranyom, egész végig itt ültél velem és ebédeltünk, nem volt itt senki más. Dávid meg még azt se tudja ki vagy, hiszen csak most költözött ide a szomszédba – sóhajtotta Feri bácsi. 

(tovább…)

Gyuri besietett a fürdőszobába és levette a pólóját. Néhány pillanatra lehunyta a szemét, hogy megnyugodjon, majd ismét kinyitotta és belenézett a tükörbe. 

Nem volt túl jóképű, de azért annyira ronda sem.  Az orra talán kissé nagyobb volt az arcához képest, a homloka meg jóval magasabb, de Noémi mindig azt mondogatta neki, hogy a tengerkék tekintete sokkal hangsúlyosabb volt, mint bármilyen más előnytelen tulajdonsága. Majdnem. Magasságból oszthattak volna neki kicsit többet, a maga százhatvanöt centijét a legtöbb nő kifogásolta, kivéve Noémit.  

(tovább…)

© 2022 Created with Royal Elementor Addons