körbeöleli a természet az elmúlt korok emlékét
Mi az élet
a patak hol gyors, hol lassú sodrása: ez az élet maga
Patakpart
érzem a sziklák között surranó patak hűs csobogását
Itt lenni
a szél játékos, lágy fuvallata: nincs más csak e pillanat
A nap melege
a nap melege simogatja a tengert – és az én lelkem
Felszabadulás
a tó tükrébe nézni s önmagam látni – felszabadulás
Falevéltánc
pörög a hulló falevél a kies rét tündöklő egén
Ágak
Könnylepte ágak ringatóznak vakmerő bátorságukban.