Felhőszív borul a napsütötte tájra. Könnyek szöknek az ég szemébe. A felhő tovatűnik: kettérepedt szív, ki erre – arra, búsulva sirattat meg más-más tájakat
Festmény
A toll serceg a lapon, festek egy tájat, hol madár dalol, és süvít a szél. Remeg a vidék: reszket a lelkem. Eltűnt.
Ködbe borult
Ködbe borult a táj: hideg, homályos. Nem ereszti át múltam.