Szellő zizeg a zsenge falevelek közt – tavaszi illat
Itt lenni
a szél játékos, lágy fuvallata: nincs más csak e pillanat
Tavaszi fuvallat
ólálkodik még tél – elűzi a tavasz hűs fuvallata
Hűvös fuvallat
hűvös fuvallat ring a mély lágy ölén és új lélek hamvad
Esőillat
Esőillatot hoz a szél megtisztítja rothadó lelkem
Mocorgás
szürkén mocorog az ég, és lanyhán hullnak a falevelek kergetőznek ők lassan ragyogva a nap tűző fényében adok-kapok mi megy hol egyik hol másik veszt erejéből
Pompás levelek
ősz van megint pompás leveleket fúj a szél nem tőlem
A szél meg a fa
a szél döngeti a fákat tépik egymást szerelem maga
Vándor
szembe fúj a szél s nem látod a vándort ki lassan felemészt
Hűs szél
Hűs szél lengeti a fák lombjait. Hívja a madarakat.