összebújni az éjszaka sötétjében ez a szerelem
Szunnyadó erdők
szunnyadó erdők simogatják a sötét éj mély csendjét már
A Hold
a holdra nézek s ő visszanéz rám hullnak a falevelek ragyog a sötét éj fényt hoz az eltévedt lelkeknek csendje a holdra nézek s ő visszanéz rám fájnak az elmúlt árnyak ragyog a sötét éj csend szava hallatszik a fényt hozza már a holdra nézek s ő visszanéz rám csendje utat tör hozzám
Sötét
gomolygó sötét feszeng a légtérben és lüktet fejünkben
Sötét utcák
lüktet a sötét utcák pajzán gaza míg a kéj felemészt
Sóvárgás
sóvárogsz mint éj a holdfény után s mégis sötétbe feledsz
Sötét jelen
Leplezetlenül meredek a nyomasztó, sötét jelenbe.
Dal
Lappanó kétség halott sötétbe néz, és elhervad dalom.